NEIL ROBERTSON

Robertson snooker karrierjét fiatalon, alig 14 éves korában kezdte el építeni, és így ő lett a legfiatalabb játékos aki százas break-et lökött egy ausztrál pontszerző versenyen. Pár év a sportágban eltöltött tapasztalatszerzés és rangsor-létramászás után, amikor 17 éves volt, elérte a 1999-es világbajnokságon harmadik selejtező körét.

2003 júliusában Robertson megnyerte a World Under-21 Snooker Világbajnokságot, melyet Új-Zélandon rendeztek meg. Ennek köszönhetően szabadkártyát kapott a következő WPBSA Main Tourra. 2003-ban megnyerte a Masters selejező tornáját, és így szabadkártyát kapott Masters-re, ahol 2-6-re vesztett az angol Jimmy White-tal szemben az szabadkártyás fordulót. John Virgo elismert szakkommentátor visszaemlékezett, hogy Robertson már akkor igen erős golyóbelökési készségeket mutatott játéka során, de játéka hiányos volt a break-építésre és a biztonsági játék terén.

A 2004/2005-ös szezon egyre magasabbra jutott a snooker világranglistán. Robertson bekerült a világ legjobb 32 profi snooker játékosa közé, annak köszönhetően, hogy a 8 pontszerző torna közül 6-nak sikerült a főtáblájára kvalifikálnia, annak ellenére, hogy minden versenyen legalább kér selejtező meccset kellett játszania. Kvalifikálta magát a 2005-ös Világbajnokságra, de az első körben 7-10-re vesztet a skót Stephen Hendry ellenében.

A 2005/2006 szezonban Robertson haladása folytatódott, az évad végére már a világranglista top 16-jában volt. Ebben a szezonban 4 negyeddöntőt játszott, beleértve a Világbajnokságot, ahol 8-12-es hátrányban volt, de végül 12-12-re kiegyenlített a skót Graeme Dott ellen, mielőtt elveszítette az utolsó framet, azzal hogy belökte az utolsó rózsaszín golyót, amire szüksége lett volna, hogy snooker-t adjon az ellenfelének.

Robertsontól igazi áttörést azonban a 2006/2007-es évadban tapasztalhattunk. Első lett a csoportjában a 2006-os Grand Prix-en csoportkörében (csupán egy mérkőzést vesztett el: ezt 2-3-ra vesztette el az angol Nigel Bond ellen). Robertson legyőzte az angol Ronnie O'Sullivant 5-1 arányban negyeddöntőben. És így ő lett a negyedik ausztrál aki pontszerző versenyen elődöntőt játszott. Az elődöntőkben 6-2-re legyőzte Alan McManust, hogy elérje első pontszerző döntőjét, ahol a szintén első alkalommal döntős angol Jamie Cope volt az ellenfele, aki ellen 9-5-ös győzelmet aratott. Robertson győzelmével összesen £60,000 vághatott zsebre, ez volt a legmagasabb pénzdíj, amit egy versenyen keresett.

Robertson már korán kiesett az UK Championship-ről és a Saga Insurance Masters-ről is, ahol kiválóan teljesített, azonban ismét formába jött a Welsh Open döntőjébe vezető úton. Legyőzte Stephen Hendryt 5-3-ra, az utolsó frame-ben egy 141-es braket lökött. A következő mérkőzésen Ronnie O'Sullivan volt az ellenfele, a mérkőzést 3-4-ről sikerült megfordítania és így 5-4-re legyőzte ellenfelét a elödöntőbe jutásért. Ezek után még verte Steve Davist 6-3-ra az elődöntőkben, majd 9-8-ra legyőzte Andrew Higginson-t, megszerezve ezzel a címet. Az első szakasz után 6-2-re vezetett, majd az után hat frame-t veszített egymás után, hogy a vereség egy frame-n belül kerüljön, de Robertson megnyerte a fennmaradó három frame-t, és ezzel megnyerte a mérkőzést.

Robertson elérte a második kört is a 2007-es Világbajnokságonen, ahol 10-13-ra kikapott Ronnie O'Sullivan-től, annak ellenére hogy hat frémet is nyert egymás után.

Robertson rosszul kezdett a 2007/2008-as évadban, miközben korai vereségeket szenvedett el az első négy pontszerző snooker verseny közül háromban, plusz a 2008-as Mester és Malta Cup-án is. A 2007-ben Northern Ireland Trophy negyeddöntőjét Jamie Cope és Ian McCulloch fölötti aratott győzelmeivel érte el. Ennek köszönhetően a 10. helyen zárta a szezont, de az egyéves ranglistán a top 16-on kivülre került.

A 2008/2009-es szezonban kiábrándító kezdés után Robertson elérte a Bahrain Championship döntőjét. Matthew Stevens-szel játszotta, aki szintén rossz formát mutatott az előző szezonban.

A mérkőzés összességében majdnem 6 órát tartott, amit végül az ausztrál nyert 9-7-re. Ezzel az eredménnyel Robertson újból bekerült a top 16-ba, bár csak előzetesen. A 2009-es Masters alatt Neil Robertson és ellenfele, Stephen Maguire 5 egymást követő százas breaket löktek. Robertson 2-t és Maguire 3-at lökött, és a harmadikkal 6-3-ra megnyerte a mecset.

Az 2009 World Championship-en legyőzte Steve Davist, Ali Cartert és Stephen Maguire-t, hogy először érje el a Világbajnokság elődöntőit, mielőtt 14-17-re kikapott Shaun Murphy-től (olyan mérkőzés során, amin 7-14-es hátrányban is volt, és 14-14-re egyenlített).

2009 októberében Robertson megszerezte a 2009-es Grand Prix trófeát Glasgow-ban, egy 9-4 arányú győzelemmel a kínai Ding Junhui-val szemben a döntőben. Robertson negyedik címének megszerzésével a legsikeresebb játékos lett a brit snooker-játékoson kívül a sportág történetében. Ezzel a győzelmével az előzetes ranglista harmadik helyére jött előre.

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat